Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

m

Juki a’ felvett egyházi Rendnek tulajdonsága fzerint Jesus Kristusnak képviselője, és fzent Pállal mondhat tya: Úgy dllíttson minket az ember mint Kri~ stus fzolgáit, és az Isten titkainak sáfár it. Kri- stusért járunk követségben úgy, mint mi általunk intvén az Isten (I Kor. IV, i. II Kor. V, 20. Tartsd öfzve Luk. X, 16. Ján. VI, 71. XIII, 18. XV, 16,19.).

A’ mi a’ törvényhatóságot illeti, ezt most a’ Püspökök rend fzerint a’ Pápátol vefzik ugyan akkor, mikor tőle megerősíttetnek, a* Papok pedig a’ Püspöktől, mikor tőle vagy Lelkipáfztorságra küldetnek , vagy ehez tartozó valamelly foglalatosságra különösen feífzabadíttatnak, ’s így tárgyat vagy alattvalókat kapnak, a’ kiken űzhessék a’rendbeli ’s egv~ fzer’smind pöriigyelö hatalmokat, a’ mi nélkül a’ püspöki vagy papi lettek az éppen előbb mondottak fzerint ha fzinte nem értékeden is, de még is tiltott és vétkes; a’ bírói végzések pedig éppen semmi volna azért, mert minden Bíró tsak az alattava- lót ítélheti. Ez a’ törvényhatóság azért nem az egyházi Rendnek valójával, hanem annak tárgyával (objectum) és alattvalókkal vifzonyos, nem is mivolt! a’ Papságban, hanem azon az Ínségen (indigentia) épiiltt esetiséges, hogy az eggyesség, és jó rend végett kénytelenek voltak a’ Püspökök és Papok egéfz Anyafzentegyház fzerte értékes rendbéli hatalmoknak gyakorlásáról lemondani, és magokat egyházi Megyéknek határi közé vonni, mellyekhen az eggyességre ügyelni a’ Püspöknek fzint’úgy tifztében áll, valamint ez tifztében áll sé Pápának az egéfo Anya-71/. Rif** I*