Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
448 hi gátolni, legyenek pedig annak üdéjében, Ka az ií lyen jeles történetekről kérdés támadna, elegendő erősítő okok azoknak megbizonyítására. g. A’ kérdésben lévő külömbség azért 1-örazon ítéletnek, a’ tnéllyel egyvalaki Szentnek tartatik 2-or azon tifzleletnek, melly azon itéleitel arányos, mi- némüségétöl függ. Az Istenfzolgái tsupán tsak köz hírből, a’ Tifzteletesek a’ rendízerint való Püspöknek és fzertartásiigyelő Intézetnek, a’ Boldogok a Pápának nem végképpen határozó, a’ Szentek pedig ugyanannak illyen iteíete ízerinfc ízentek. Az Istenfzolgái nak és Tifzteleteseknek tsU.pán tsak nyilvánta- Jan és rideges , a’ Boldogoknak az Anyafzentegyház nevével és nyilvánságos, hanem még is bizonyos határok közé fzorított, a’ Szenteknek pedig egéfz Anya- fzentegyházfzerte, az ő nevével, nyilvánvaló, és mind azt a' tifzteletet fzabad bemutatni, a’ mellyet az Anyafzentegyház mint e’ végre illendőt és tifztessé- geset fzokásba hozott. Az Istenjzolgáit és a’ Tfz- telend'öket soha sem fzabad fénykerékkel, vagy koronával, a’ Boldogokat nem fzabad koronával festeni vagy rajzolni; ez a’ megkülömböztetés tsak a* Szenteket illeti. A’ Boldogoknak ereklyéit, ha mindgyárt fzabad is a’ Beatificatiónak Brevelevele fze- rint az Oltárra vagy más nyilvánvaló helyre tenni, hanem a’ Processiókon környülhordozni nem fzabad, mert a’ Bealificatio ügyelő Brevek mindenkor ezzel a’ kifogással adatnak ki. 10. Jóllehet pedig hogy a’ Pápának canonisnló Bullája a’ Szenteknek egéfz Anyafzentegyházfzerte nyil-
