Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
nyilvánvaló tifzteletel parantsol, azt mindazonáltal nem úgy kell érteni, mint ha minden Szentek emlékezetét különös Ünneppel, Misével, és Szolosmával mind a’ Görög, mind aJ P.omai Anyafzentegyházban e9 minden helyen raegkeÜene iilleni; mivel ez a’ Szenteknek temérdek nagy, az efztendő napjainak pedig ahoz képest fölöttébb tsekély fzáma miatt lehetetlen. A’ Bullának parantsoló fzavait egéfz Anyafzentegyház- ra nézve tsak annyira lehet vitató értelemben venni, hogy a’canonisáltt Szentet lehet és fzabad mindenütt a’ nyilvánvaló tifzteletnek fzokott nemeivel tifztelni, és valahol ezt a’ rendfzeriat való Püspökök megpa- rantsollyák, vagy a’ rideg Ekklesiák meg’efzik, azt tagadó értelemben egyátallyában nem fz ibad hibásnak, rofznak mondani. A’ mostani fenyíték fzerint ligy sem canonisáltalik senki, a’ ki előbb nem bea- tificáltatott, a? Beatificátiónak következésében pedig annak nyilvánvaló tifztelete bizonyos helyeken és í’ze- mélyekre nézve úgy is megparantsoltatik, u Cano- nisatio által tehát annyival öregbedik a’ Szenteknek nyilvánvaló tifztelete , hogy az az egéfz Anyafzentegy- házra nézve tiltatlanná tétetik. Az egyesülttGörögök, és azoknak kiilömbféle ágazati, úgymint: a’ Maroniták, Örmények, Coptusok, Szeretsenek, Nestorianusok, Chaldaeusok most is meghagyatnak az ö fzertartásaik- nál, következendőképpen az Ünnepeiknél, és a’ Szentek tiszteletének módgyánál is , a’ mint a’ fzakadás előtt voltak, vagy nékik az eggyesülésekkor meghagyatott. így IV-dik Eugenius az Örmények eggye- sütésének Decretomában, a mi az Ünnepeket iiie- (ff. ib'f'z. F f 4%%
