Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

422

1. Mindenekelőtt a} helybéli vagy rendfzerint való Püspök (ide értődik a’ Vicarius Apostolicus, Capitularis, Abbas, Procurator generalis is) azoknak térésére, as kik a’ Bealificatiót vagy Canonisatiót ki- vánnyák, két Processust kéfzíttet, az eggyikét annak fzent életerői, és tsudatetteiröl , vaey martiromsá- gárol és halálának okárcl, a’ kinek Beatificatiója vagy Canonisatioja kérőben van, ar másikát vagy (super non cultu) hogy nem tarfalik még Boldog vagy Szent gyanánt nyilvánvaló tifzteletben , mint Orbánnak De- cretoma kivánnya, vagy (super casu excepto) ha ennek valamelly neme mar azelőtt törvényesen megenged lelett, vagy önkényt támadtt fzokásbol fzáz eíztendo ol- ta divatban áll, vagy hogy a’Beatifiatio és Canonisa- tio ügyelő Processus már Orbán Decretoma előtt útra botsáttatott. Ezen második Processushoz függefzti aJ Püspök a’ saját Ítéletét is. Ha pedig ezt nem kéfzít- tette volna el, az Apostoli fzent Széktől meghatal- inasított Bírók kéfzitik el.

52. Romába érkezett Processusokat a’ Congrega- tiónak Serretariusa átadgya a? Nótáriusnak, és mínek- litánna a’ Postulator kérésére azokat a’ Promotor ügyes tanúknak bizonyítási fzerint, kiknek Notarius tefzi a’ kérdéseket , törvényesen elkéíziiltteknek megösraerte volna , a’ Praefectus azokat ordinaria Congregatióban felnyittya.

5. A’ Pápa dologrol tudósíttatván , Rektorokat és ha fziikséges, Interpreseket, és Uevisorokat nevez ki, kik mindenek előtt azon irományokat és könyveket vizsgálat alávetik, a’ mellyeket a’ kérdésben