Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

40S

mikor a’ Pápák utaztak, úlfyokban magok is meg' tették ezt, a’ hol megkérték őket: a’ mint fseleke- delt IX-dik Leo loöa-dik efzt. Rntisbonán fzent Wolfgangusnak azon Város Püspökének, és fzent Erhardusnak testeivel mikor I-sÖ András Magyar Király ötét a’ végre oda kérte, hogy közötte és JJI-dik Henrik Tsáfzár között békességet fzerezzen. Végtire megtették ezt a’ Pápáknak követtyei is; így midőn J 120-dik efzt. Praenestei Canon Apostoli követnek elolüllése alatt tartatnék a’ Bellovacumi Zsinat, Aldenbergi Apátur benyújtotta fzent Ar- nulphus Suessioi Püspöknek életét azzal a’ kéréssel > hogy nyilvánvaló tifzteletnek okáért emeltessenek fel aJ tetemi; és minekutánna megvizsgálták volna, Guilelmus Catalanni és Lambertus Tornacumi Püspökök Canon és mellette lévő Rhemsi és Turonai Érsekek eleibe terjefztelték a’ kérést, melly elfogadtatott, és Lambertus első Májust határozta meg az ünnepi fzertartásra, mellyel aJ test átvitessék. De ezen példák sem úgy történtek, mintha kételkedtek volna a’ Püspökök az ö canonisatioiigyelö hatal- mokrol , és az éréntett folyamodásaikat nem fzabad tetfzésekböl, hanem kötelességből tették volna.

5. 1154-dik Efztendőben Pápának válafztott Ill-dik Sándor többek közül Edvard Angol királyt, Tamás Cantuariai Érseket, és Bernard Claravallisi Apa túrt Szentek közé fzámlaíta. Szent Bernardnak Canonisatiójároí fzólló Bullájában azt írja, hogy midőn Parisban volna,'több jeles férjfak megkérték,

fcogy