Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
400 gók voltat, hogy azon Mártírnak fzenvedését rövid üdö alatt több és egymástól távol eső Ekklesiákban magafztalták. így magafztalta fzent Felici tást, ki az ö hét fiaival Ií-dik fzázadban Romában martiromsá- got fzenvedett, ugyanazon fzázadban Assyriai Ta- cianus, és Lagdunnmi Irenaeus, IÍI-dikban Tertullianus, TV-dikben Csesareai Eusebius, Cyprusi Epi~ phanius , és Syriai vagy Palaestinai Hieronimus ; fzent Lörintzet, ti III-dik fzázadban kinoztatott meg * TV7-dik fzázadbéli Prudentius ésízent Ágoston, Y-böl való Pictaviai Fortunatus, és Turini Maximus. Ismét III-dik lzázadbol való Hyppolitus Martirt olvassuk a’ Carlhagoi Kalendariomban, melly Y-dik fzázadbol való, ditséretesen említi pedig VI-dik fzá- zadbol való Turonai fzent Gergely is. Szent Ágnest Romai fzüzetés Martirt, az előbb említett Carthagoi Kalendariomban feltalállyuk, azon kívül fzent Ágostonnak , Sulpitius Severusnak , és Prudentiusnak írásiban. Ezen tudósító Levelekből valamint a’ fennevezett Jegyzőknek irománnyibol is támadtak az egyházi lajstromok (Tabulae ecclesiasticae , sec. Tértid 1. Fasti) mellyeken a’ Mártíroknak fzületése (natali tia) az az halálok napja, Kalmdariomok, mellyeken Cyprianus (ep. 28.) Xystns Martiromságárol: Here peto per vos et ceteris collegis vestris innotescant. Hasonló intést olvasni a’Gotthusok Levelében , melly- ben ci Ccippadociai Ekklesianak, és a’ földön akárhol. lakó Keresztényeknek tudtára adták a’ fzent Sah- bas halálát ^ap. Ruin. p. 527. n. 6.)
