Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

376

»71 %

Halottak' napja z-cUk Novemberben.

Minden Szenteknek Ünnepe után mindgyárfc a’ Lelkek emlékezete vagy Halottak napja követ» kezik, kivévén, ha Vasárnapra esne, mellyrö! a* következendő Hetfore fzállítlatik. Valamint az döbbeni nap a’ ditsöültt Szentekre, úgy ez a’ nap a’ bolttakra nézve az Any afzen tégy ház’ réfzéröl nyilvánvaló vallása a’ Szentek eggyességének; mert ekkor azon lelkekröl emlékezik , melíyek az Isten kegyelmében meghaltak ugyan, hanem, mivel a’ világon nem tettek még a’ vétkeikért eleget, a’ men- iryei boldogságtol elzárva, egy különváló helyen, meliyet deák fzóval Purgatoriumnak az az tifztitá helynek nevezünk , tartatnak mind addig , mig az Isten igazságának eleget nem tefznek, az emberi gyarlóságnak salakjától ki nem tifztulnak, és a’ mennyei boldogságnak bírására, mellybe semmi meg- ferteztetett nem botsáttalik (Jelen. XX, 27.), képesek nem lefznek.

A’ Romai Katolika Anyafzentegyháznak igen folyamatos *s egyfzer’smind eimenyugtató tanítása, hogy van a’ holtunk után is egy tifztulásbéli állapot , vagy Purgatorium. Mert bizonyos, hogy senki sem megy a’ mennyekbe, a’ ki nem tökélletesen jó, valamint pokolba sem, a’ ki nem végképpen rofz. Az is bizonyos, hogy sokan halnak meg, a’ kik sem ezekhez, sem azokhoz nem tartoznak. Kell tehát bolttpnk után közép állapotnak lenni,, a’ hol a’nem

lö-