Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

*75 nemesek , nemtelenek, földművelők , mester emberek, kereskedők, vitézek, orfzágkormányozók, fejedel­mek, elöljárók, alattvalók, fel’$ all renden valók, mint mi. Ok is tsak úgy hartzoltak az érzeményes- ség, gyarlóság, késértetek, indulatos kodás, rofzfzo- kásoK, és eonofz példák ellen, mint mi. Okét sem segítette jobban vagy másképpen az Isten mint min­ket Ok is hébehóba úgy hibáztak, ’s botlottak mint mi: hanem mivel az isten fzeretete, cs benne való bizodalom uralkodott rajtok, hamar felébredtek, törvényesen küfzkodtek, indulattyaikat rovidebb zabolára vették, az elkövetett hibákat jótettekkel kipótolták, azokért penitentziáfc tartottak; azért az Isten irgalmassága is megkoronázta a’ bivségeket. Midőn azért a’ mái Ünnepen a* Szentekkel közlött kegyelmeken örülfz, és azokért az Istent ditséred, áldod, magafztalod, emlékezz meg, hogy te is azon- egy boldogságra hivattattál. Az Isten téged is a’ ke­gyelmével megsegít, hogy erköltsnek úttyán érjed el az üdvösségedet. A’ Szenteknek példái ébreíTze- nek fel, hogy hozzájok hasonló fzent és boldog len­ni igyekezz. Ezt kivánnyák Ők is, és legkedvesebb tifztelet gyanánt vefzik, ezért fzeretnek vifzonlag is, bötsülnek, igyekezeteden örülnek, és éíetted az Istenhez esedeznek, hogy valaha társaságokba fo­gadtassál, hogy midőn a’ hit, reménység, és fzere- tet által velek e’ földön már úgy is egyességben vagyunk , legyen ez az egyessé® örökké fennmara­dandó keretet és boldogság által fzétb* molhatatlan a' mennyben. Ámen. *7* í*

Next

/
Thumbnails
Contents