Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

iyo.

Minden Szentelnek napja l -sö Novemberben.

Minden Szenteknek Ünnepét már IV-dik fzá- •zad előtt Pünköst után való Vasárnapon kezdték ü lie ni aJ Görögök, és azt Minden Szentek Vasárnapjának nevezték; noha akkor tsupán tsak az Urunk Annyának, az Apostoloknak, és Mártíroknak nyilván való religioi tifzteletet mutattak be, a’mint ezt már többfzör is (Liturg. í. R. 175. 1. II. R. 11. a4a. 1. III. R. 254. I.) említettük, ’s azért az Ünnep tsak a’ fzent Mártírokra mutatott, kiknek tete- mit is e’ napon a’ Tzinteremekben ajtato« látogatással megtifztelték. Ebből támadt nálok a’ fzokás Pünköst után való első Vasárnapon Tzinteremeket látogatni. Említést tefz az Ünneplői Aranyfzájú fzent János is eggyik Predikatziójában (Horn. 74 de Martyr. tot. orb. T. I.), mellyet kétség kívül ezen aJ napon mondott: „ Meg nein telt be hét egéfz napja, „ hogy Pünköst Ünnepét üllöttük, már is élőnkbe ,, tünteti ma«át a’ Mártíroknak kara, vagy inkább 5, serege , és fzámlalan sokasága, melly bízonnyára „ nem kisebb az Angyalokénál, mellyet Jákob Pa- „ triarka látott.4,4 Ezt az Ünnepet (Grundmayr fzerint 83. 1) még most is megtartyák a’ Görögök-* nálunk Romai fzertartásuaknál pedig más vifzonba öltözött.

Alkalmatosságot adott arra egy Romai pogány Templomnak, melly még most is áll, a’ Kerefzté- nyek réfzére való fzentelése. Építette azt Augustus Tsáfzárnak uralkodása alatt Kristus fzületése elolt áii. A a