Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

274

nem mivel Fülöp igen függött az érzeményes tárgyaktól, Jesusnak istenségét, a’Szent Lélek eljövetele előtt, fzint’ olly nehezen tudta magával elhitetni mint Tamás. így mikor Jesus a’ Tiberias tavánál fekvő pufztában mintegy 5ooo férjfira öízve sereglet sokaságot akart raegeléejíteni, kéfzakartva kérdezte Fü- lopÖt, hogy honnan fzerezhetni e’ végre kenyereket ? Fülöp azt forgatván az efzében, hogy az sokban telik , de pénzen sem kaphatni a* pufztában annyit , mindgyárt kéfz volt a* felelettel: kétjzáz pénz árra kenyér nem elég nékik, hogy kiki mind tsak valami keveset vegyen is. Annyival nagyobb lehetett a5 tsudálkozása, mikor látta, hogy Jesus tsupán tsak öt árpa kenyeret, és két halat annyira megfzaporított ^ hogy nem tsak mindnyáján jól laktak, hanem még a’ hulladékokkal is tizenkét kosarat töltöttek meg (Ján. "VI, 1—15.). Ügy az utolsó vatsorán is mint aJ ketten egyaránt mutatták ki az ö nehéz hiteket. Jesus azt mondgya az Apostoloknak , hogy meg ne há- borodgyék a’ fzivek; ha az Istenben hifznek, ö benne is hidgyenek. ’S azután a’ Napkeletieknél fzokolt érzeményes hasonlításban eloadgya a’ más világi boldogságot mint az Attyának nagy házát, a’ mellyben sok jövevény ízállást kaphat, és megnyugodhat; mert ha külömben volna, nem ketsegtetné Őket a’ más világi jutalomnak Ígéretével (Mát. XIX, 28. Ján. VI, 27—72). Elejeket vefzi pedig ö ottan a’ halálával és mcnnjrbemeneielével, hogy nékik helyet kéfzít- sen; mert azt akarja, hogy a’ hol van maga, ott legyenek Ők is: a’ mint ezt és ennek módgyát már

az