Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

262

váíafztott nép, királyi és papi varas, és a’ fold kerekségének feje sokkal tágasabban uralkodgyék.

Valamint azért előbb Antiocbia, úgy azután Roma minden kerefztény előtt emlékezetre, és tifz- teletre méltó bely lett; sót ba Roma várasa vala- melly vifzontagságokkal feldulatnék is, p. o. a’ Török által lerontatnék , és a’ fzent Pétertől felállított Püspöki fzék máshová átvitetnék, a’ mint azt Ö maga Antiochiál ol Eomába átvitte, úgy ez az új bely is az elobheni kettő fzerint hasonlóképpen nevezetes hely lenne mind addig, míg a’ fzent Pétertől felállított Püspökség abban lenne; mert valakik erre a’ Püspökségre törvényesen válafztatnak, azok már éppen azzal lefznek az Anyafzentegybáznak fejei, fö kormánvozói, Jesus Kristusnak helytartói, az eggyességnek középponttyai, ?s kiknek minden fel és allrendii egyházi és világi hívek bötsülettel és engedelmességgel tartoznak.

Grundmayr (287 és 8. lap.) Írja, hogy aJ Romai Ekklesia fzent Péternek Antioehiai Székét 354-dik efztendö táján Liberius Pápa alatt öfzvefoglaltt Kalen- dariom fzerint, már IV-dik fzázadolta 22-dik Februa- riusban ülli; a’ Turonai Zsinat pedig, melly 567-dik (Cabassuri fzerint 570 dik) efzt. tartatott, az iránt be- tsúfzott bal fzokásókat is orvosolta. írja tovább, hogy Beilet Párisi Theologus, ki XIV-dik fzázadban élhetett, vitattya, hogy azért hozta volna be az Anya- fzenteeyház ezt az Ünnepet, hogy elnyomja némelly Kereíztényeknek Pogányoktol vett fzokását, kik efz- tendönkint Februariusban a’ megholtt fziílőiknek,

es