Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
és (ismerőseiknek sírjára ételt fzoktak tenni abból a’ babonás vélekedésből, bogy azzal a? bolygólelkeik megfrissíttsék magokat; azért is e’ napot lakodalomtól való Péter napjának nevezték volna*). Jgazabb okát adgya Grundmayr maga a’ fzent Péter fzéke Ünnepének, bogy főképp a’ Napkeletiek jelesen fzokták az ő Kerefztségeknek efztendö napját ,• mellyel lelki fzületések napjának neveztek, megülieni, és azon a’ Kerefztségben kötött frigyet is megújítani. £’ fzerint a’ Püspökök is az ö egyházi Megyéikkel eggyütt a’felfzenteltetések napját Ünnepnek tartották, mellynek jelesebb megüllésére fzinte fzomfzéd Püspököket is megbítlák , sÖt még a’ Püspök halála után is az ö fel fzent öltése napját Ünnepnek tartották a’ hívei. Ez adott alkalmatosságot fzent Péter fzékének Antiochiában és Romában való Ünnepére. Borromaeus fzent Károly a’ harmadik íVjediolanumi Gyülekezetben meghagyta, hogy kiki magát IV-dik Felixnek rendeléséhez tartsa , a’ ki minden Püspököknek, és Papoknak megparantsolta, hogy az ö felfzenteltetéseknek efztendönapját ünnepellyék meg. 'S így fzent Péternek Romában való Széke is ugyanott már 567-dik efztendö táján Ünnepnek kezdett tartatni. ■ n5. j. +) Ugyanezt olvasni a’Szentekről való egy egyházi be- fzédben, melly fzent Ágostonnak mint fzerzonek nevét a’ homlokán viseli (Serm. 15. de Sanet.), a* mint ezt láthatni az Antiochiai Széknek Ünnepéről fzólló egyházi Szolosmának második nocturnumi Letekéiben is.