Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

261

azt halivá n, Hogy Jesus Öröktől fogva való Isten {időben megtestesült, és az emberi nemzetnek val- tságáért ember lettére fzabad akaratjából halt meg ; és nem tsak ö maga feltámadott, hanem másokat is feltámafztolt volna, azonnal magát Keref/ténynek ajánlotta, ha ez az Isten előbb megholtt fiát felta- mafzt3^a ; a* mire Péter néki fog az imádságnak, a’ gyermek feltámad, és Theophilus kerefztény lefz, Hét efztendeig tartó Püspöksége után Péter elhagyván Antiochiát, Romába ment, a’ hol 2Ó efztendeig kormányozta, mint Püspök, aJ Romai környéket, mint Pápa pedig az Anyafzentégyházat.

Helyesen mondgya fzent Leo Pápa (Ser. I. in natali Apóst. Pét. et Pau.), hogy az Isten akarta, hogy fzent Péter fzéke inkább legyen Romában , mint más várasban , hogy Roma valamint az elolt a’ pufztító fegyvernek erejével, és földi hatalommal tengeren és fzárazon uralkodván , magát igen istenesnek tartotta abban, hogy semmi tévelygést sem vetett meg, hanem minden nemzetek hibáinak rab- fzolgája, sőt tanító mestere lett: úgy minekutánna meghódolt az igazságnak, melly az egefz világnak fzámára kinyilatkoztatott, az is általa taníttassák, mintegy főből az egéfz világnak testére terjedgyen, és annak valamint fzent Péter fzékének, az isteni religiynak hatalmas erejével mint fzent nemzetség ,

váa’ fejeken, azért ok is főképp a’ kik Papoknak fzen- teltettek, kerekded hanem tágas ah lan kezdték magokat ny irat ni (TarLsd öfzve Tompa P. II. 5-162 , J 63.