Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

az Apostolok elofzlása után előbb Palaestinának fzom* fzédságába Syriába költözvén, ennek fo varasában A ni iocli iában állapította meg az ö püspöki fzéket, a' hóimét Apostol lettére megjárta Pontust, Gala- tiát, (Vppadociát, Bithyniát, kisebb Asiának tartományit.

írja felőle Illyés András a1 Szentek életében, bogy mivel sokakat Kristus hitére térített, Theo- philus Antiocbiai Fejedelemnél vagy is inkább Tifzttartónál bevádoltatolt, a’ ki Ötét tömlötzbe vettette, mivel pedig a’ Hitről való gyakorta béfzéd- gyéböl azt értette, hogy Jesust istennek, és mégis a’ kerefztfín megliolttnak mondgya, azért ötét bolondnak tartotta, és mint olíyant meg is nyíratta , a’ miért fzokásba vették volna a’ Papok a’ korona- pilist *). Új befzédbe eredvén vele Theophilus , és

azt

*) Ebben a’ vélekedésben vala Turonai fzent Gergely , Geoíridus Apátul', Arnalarius, Aleninus, Rabanus , Ralramus, Romai Rend ’s a’ t. Mindazonáltal mi (Lit. I. R. 326. lap.)tekintetbe vévén, hogy a’ Papok nehezen vétetlek az okosság regulája ellen, magokat a’ koronapilisen nem hagyták az üldözök által ösmer- tetni. azután fzent Jeronimus fzavait is (L. Ifi. in Ezech. c. 44.), hogy a’ ,, Papoknak nem kell nyírott „ fejüeknek lenni Isis és Serapis tifztelöinek módgyá- „ ra , sem lefüggo üstökkel, sem beretvával kéfziiltt kopal’zsággal, sem a’ hörig leberetváltt fejjel, ha- j, nem tsak annyira meghagyott hajjal, hogy a’ bor „ betakartassék “ , a’ korona pilisnek fzokását a’ Szerzetesektől Izármazlatluk, kik formátlanul nyiratták meg magokat, mivel pedig a’ Papok koronát vágattak