Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

256

, L. TV. c. Marc. c. '5. Augus. Serin. 124. jDíonj* Alex. ap. Eus. L. VII, c. 28.).

Mint bizonyos dolgot befzéllik azt is, bogy vetek edősbe merült az Efesusi Dianának Papjaival, kik k őzül Aristodemus azt fogadta, bogy kerefz- tény lefz, ba János sérelem nélkül megiíTza á’ mérges poharat, mellyel már előbb balálra ítélt kéfc rab a’ világból kivégez!etett. Szent János kezébe vefzi azt, megáldgya, és kiüresíti a’ nélkül, hogy legkisebb baja lett volna, sőt még a’ kettőt is ha- lottaikbol feltámafztotta, a’ kik előbb ugyanazon pohárral megölettettek. Ez az oka annak, hogy Jánost kehellyel festik, a’ mellyböl kígyó megy ki; és hogy az ö Ünnepe napján bort fzoktak fzentelni* Ez a’ ízentelés fzent János áldásának, a’ bor pedig (zent Jánés poharának hivattatik (Tartsd öfzve Liturg. I. R. 639. 1. 16. fz. al. és II. R. 84.1.*)a!.).

Vetekedett Ö még a’ Gnosticus Eretnekekkel is kiváltképpen Cerynthusnak és Ebionnak követőivel, kik ellen az Asiai Püspököknek kérésére fzegezte, pedig kilentzven efztendősnél nem fiatalabb korában és Jerusalemnek feldulása után, az Ő Evangyelio- mát (Hier, de Script. Eccl.), mellyben a’ mint az egéfz foglalattyábol kitetfzik, nem annyira azon van, hogy Jesus tetteit elbefzéllye, mint hogy a* többi három Evangyeliomban elbefzéltteket új kör- nvülálJásokkal, és világosabban, kivált pedig a’ ke- refztény Hitnek titkait és ágazatit, raellyekröl a3 többi Evangyelisták vagy éppen semmit sem, vagy tsak keveset írtak, vagy azon történeteket; mellyakel