Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

255

talentinek ofz vérontásáig maradt volna ezen váradban , azután pedig kisebb Asiábi Efesusba ment lakni, a’ honnan fondálta Smyrna, Pergamus, Thyatira, Sardes, Philadelphia, és Laodicaea Varasok - nak Egj^házait, Efesusit pedig, raellyet Pál fzerzett, megerősítette volna (Jelen. I-III.). Eusebiusnak (Lib.

III. c. 1.) bizonyítása fzerint Parthusoknál is kellett volna predikállania, valamint hogy az ő első Levele is régenten Parthusokhcz való intéztetését viselte homlokírásul.

Tertullianus (de Praescript. Haeret, c. 56. tartsd öfzve Hieron. L. I. c. Jovin. c. i4.) írja, hogy ötét Asiának Proconsula vagy All-Polgármestere Domitianus Tsáfzár előtt mint lázzítót bevádolta, és Romába is küldötte Kristusnak mintegy g5-dik efz- tendejében , itt pedig az úgy nevezett Latina kapu előtt forró olajba vettetett, mellyböl mivel sérelem nélkül kijött, Aegeai tengernek Pathmos nevű fzi- getébe bánjráfz dologra küldetett, a* hol egy Vasárnapon lélekben elragadtatván, jelenése lett, meíly- böl az Anj'afzcntegyháznak külömbféle vifzontagsá- gait megértette, és azokat az ö Jelenésének könyvében fel is jegyzetté (Jelen. I, 9—11.). Mikor Do- mitianusnak Successora Nerva a’ Tanáts kérésére viílzahúzta az elöbbeni Tsáfzárnak kemény rendeléseit, akkor János is Pathmosbol kifzabadúlt, és Krist. 97-dik efzt. Efesusba ment, a* hol, & mint tartyák, Timotheusnak fzent Pál tanitvánnyának halála után kormányozta nem tsak az Efesusi, hanem kisebb Asiában lévő egyéb Ekklesiákat is (Euseb; fi. E. L. III. c. 24. 28- Hier, de vir. illustr. Tértül!