Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

vagy tapafztal. így midőn Jesus azzal vigafztalta a’ Tanitványit, hogy az Attya hazában sok lakóhely van, és hogy ö elmegy nékik helyt kéfziteni, hogy őket is magához vigye, a’ mint ennek úttyát (eddig hallott tanításból) megérthették, Tamás őfzinte azt felelte: Uram nem tudgyuh, hogy hová mégy, és mint tudhattyuJc az utat ( Ján. XIV» 3 — 5)? Jesus feltámadásának napján is, mikor a* iiz Apostol azzal ditsekedett, hogy látta az Urat, ki őket az alatt, hogy Tamás oda volt, meglátogatta, nagy erősen vitatta, hogy ha tsak nem lát- tya a’ kezein és lábain a’ fzegek liggatásit, és az oldalának nyílását, és amazokba az újait, emebbe, pedig a’ kezét nem botsáttya, nem hifzi: noha Jesus a’ fzenvedésével eggyütt a’ feltámadását is több ízben megjövendölte, más réfzröl pedig tapafztal- hatfa, hogy az ö Apostoltársai se nem tréfálnak, sem citet megtsalni nem akarják. Nem fért az néki még akkor a’ fejébe, hogy a’ ki magát olly rendkívül való tsudatettekkel, bölts tanítással t es ártatlan élettel olly meggyözöleg Messiásnak megbizonyította , olly tsúfos halállal végeztessék ki a’ világból , főképp ha maga is ollyan Messiásra tartott fzámot, a’ minőre a’ Zsidók várakoztak, vagy aJ ki olly tsufosan megölettetett, az harmad napon feltá- madgyon. De mikor Jesus nyoltzadik napon ismét megjelent a’ Tanítványoknak, Tamás is velek lévén, és ezt meghílta, hogy nézze meg a’ liggatáso- kat és a’ nyilast, és botsássa azokba az újait és aí kezét, akkor örömmel megtelve felkiáltott: Én Uram

és