Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

B) Liturgiáinak 1-sö Réfzében loa-dik lap. említettük, hogy a’ Katechumenusok, és a’ peni- tentziatartóknak második és harmadik oíztáílyában valók az Evangyeliom után kiparantsoltattak; és ez volta’ Katechumenusoknak kiküldetése ( Missa ). Ez azonban tsak IV-dik fzázadban jött fzokásba; mert az előtt a’ Katechumenusokat éppen nem fzívelték meg az Evangyeliomnak olvasása alatt a’ fzent Gyülekezetben, és még az előtt ki kellett nékik menniek. Hanem Afrikában a’ IV-dik Carthagoi (Can. 48.); Franczia Orfzágban I-sŐ Arausioi I-sö Leo Pápa alatt tartott, és Spanyolban Valentiai (Can. 1.) Zsinatok tekintetbe vévén, hogy az Evangyeliombol minden- némü ember üdvösséges tanúságokat vehet, azt rendelték, hogy nem tsak a’ Katechumenusok, hanem a’ Pogányok, Zsidók, nyilvánvaló penitentzia alá vetettek az Evangyeliomnak és Predikátzióknak hallgatására megfziveltessenek (Tompa Instit. de rit. christ. §. 61. a) ).

C) Úgy nem külömben ugyanott a63 és 266-dik lap. éréntettük, hogy a’ harmadik ofztálybéli peni- tentziatartók Evangyeliom után kérő fzavakkal oldoztattak fel, melly alkalmatossággal Nagy fzent Gergely Pápának üdéjében a’ köz Gyónást ízokták elmondani, a’ mint 43o-dik. lap. mondottuk.

Grundmayr(9Ó-dik lap.) nem tsak felohlozáskor, hanem a’ penitentziatartóknak minden plbotsátásakor fzokott dolognak látfzik tartani, hogy a’ Diakónus vagy egy misés Pap a’ nép helyett térdelve és fenn fzóval elmondta a’ köz Gyónást vagy Conüteort, aJ m, R if*. Q