Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
240 is füstöli. A* füstölés után régenten azon a’ nyelven énekelte vagy olvasta az Evangyeliomot, aJ mellyen tartatott a5 Liturgia. Mikor a* Pápa jeles nagy Misét tart, akkor hét Akolythus égő gyertyát tartván a’ kezeiben, egy Cardinalis Diakónus deákul, másik pedig görögül olvassa az Evangyeliomot, mert mind a’ két nyelvű és fzertartású Ekklesia azon- egy Evangyeliomot követ, és Kristusnak egy Anya- fzentegvházát tefzi. Szokásban volt ez a’ Constan- tinopoli Ekklesiábam, és Frantzia Orfzágban a’ fzent Diénes Klastromában lévő Szerzeteseknél is. Az Evangyeliomnak elolvasása után hajdan a' nép ismét kerefztet vetett magára , és vagy JÍmen vagy hála legyen az Istennel:, vagy ditseret neled Kristus fzavakkal köfzönte meg az Evangyeliomi Tanúságot. Mostanában a’ Letzke után az Istennek hálát, az Evangyeliom után pedig Kristusnak fzok- tunk ditséretet mondani. Ezeken kivid a’ Snbdia- konus, ki Ambóra vitte a’ könyvet, azzal előbb a5 Püspökhöz, azután rang fzerint a’ Papcághoz, és utollyára a’ néphez ment, és mindnyájokkal roeg- tsókoltatta: hanem Ill-dik Honorius megtiltotta az evangyeliomos könyvet; a’ nyilvánvaló Isteni fzolgá- latoknál egyéb világi bivekhez, mint a felkentt vagy koronás Fejedelmekhez tsókolásra vinni; noha az egyházi Megyéknek külomhféle fzokása fzerint nem koronás Fejedelmek, királyi vérből eredeti Hertzegek, sót alrehdű, világi Elöljárók, kivált Tcm- plompátronusok is meg fzokták azt tsókolni. B)
