Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
210 hogy a’ B. AJTzonynah Fogantatását ünnepelni kezdették , őket azzal ostromolta, hogy ha a’ B. AíPzony Fonák meg. Megvan ez minden Nemzeteknél (Tartsd öfzve IV Kir. XXXVIII, 34. II Krön. XXXVI, 4. Braun Lex. Heli és Joachim ízóra. Schnappinger bie t)ei* íigc ©djrift béé neuen 33unbeá íuF. III. 23. 33.) ’S úgy Heli cs Joakim egy embert tenne. Misképpen alktatlya öfzve Mátét Lukáttsal Da- maski fzent János (L. IV. de fid. orthod. c. 15. de Geneal. Dom. et S. Dei Gen. ), bogy tudniillik egyik sem írja le Mariának nemzetségét, hanem fsak Jóse- íet, kit Máté Salamonon, Lukáls pedig Nát.hánon Dávidtól fzármaztat. Mert sem a’Zsidóknál, sem a’fzent írásban nints fzokásban az aífzonyok nemzetségét feljegyezni, vagy pedig a’ nemzetség lajstromában afz- fzonyokat fzámba venni, hanem tsak férjfiakat. Meg volt pedig a’ Törvényben tiltva más nemzetofztálybol való alfzony fzeméiyt elvenni, mikor tudniillik ennek nemzetsége férjfiakbol kifogyott. Levi tehát (fzent Lu- kátsnál) Meleki és Panther fiakat nemzett, Panther Barpanthert, ez pedig Joachimot Mariának attyát. Máthán ismét (fzent Máténál) minekutánna nemzette volna Jákobot , meghalt, és az özvegyét Náthántol való Levinek fia Melchi Panther báttya vette el, és Hélit nemzette úgy, hogy Jákob és Héli egy anyától, de külön atyától való testvérek, mind a’ ketten pedig Dávid magvábol valók voltak, amaz Salamon, ez pedig Nathan ágából. Héli magzat nélkül meghalt, és az özvegyét Jákob vette el, hogy belőle a’megholt tnak magot támaífzon, és Jósefet nemzette, ki azért terméfzet fzerint Jákob fia volt, Törvény fzerinl pedig Hélié. ’S így Damascenus fzerint Héli és Joakim nem egyet tefznek»
