Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

220

Fogantatását azért kell ünnepelni, mert tifzteletre méltó fzületését megelőzte, találkozhatnak, a’ kik ugyanezen ókból fogják kívánni, hogy a’ Szülői is Ünneppel tifzteltessenek. Helytelen lett volna fzent Bernardnak ezen ellenvetése, ha már akkor ünnepeltetett volna Maria Szülőinek emlékezete. A5 Romai Ekklesia nem igen volt hajlandó az ó Testa- mentomi Szentek emlékezetének megünneplésére: mindazonáltal fzent Joachimra és Annára nézve engedékenyebbek lettek a’ Pápák azért, hogy mind a’ kettő Urunk fziiletése után meghalván az új Te- stamentomhoz tartozónak láttathatott. Lehetne ugyan abból mind a’ kettőre nézve valami nagyobb tifzteletet következtetni, hogy YTII-dik fzázadban éltt Ill-dik Leo Pápa éppen azon íídotáján, mikor hevennyében volt a? képek tifztelete iránt való vetekedés, mind a’ kettőnek históriáját fzent Pál Templomának falára íratta (festette): mindazonáltal még sem ment annyira, hogy az ő ti ételetekre Ünnep, Mise, Szolosma rendeltetett volna. Szent Anna AÍTzonynak Ünnepét mostanában 26-dik Júliusban üllyiik, fzent Joakimét pedig Jegelőfzör Il-dik Julius i5io-dik efztendőben dupla rétü Szolosmávaí és Misével 20-dik Martiusra határozta. V-dik Pius kitörölte ugyan a’ Romai Kalendariombol vagy a’ Szentek lajstromából fzent Joakimot, és ezzel az Ünnepét, Miséjét és Szolosmáját is megfzüntette, hanem XIII dik Gergely 1584-dik efztendőben mindeneket helyre állított, és valamint fzent Annának úgy fzent Joakimnak is nyilvánvaló tifzteletet megérő-