Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

209

imnekelÖUe elkéfziilt volna erre ügyelő Decretoma, i464-dik efzt. meghalálozott; azért II-dik Pál adta ki azt, egyfzer’smind Bútsút is engedett azoknak, a’ kik e’ napon, vagy is íu-dik Píovemb. az Isteni fzolgálaton a’ Boldogságos Szűz bemutatásának tifz- teletére megjelennek. Y-dik Pius alatt új ostromlást, V-dik Sixtus alatt pedig új vizsgálatot állott ki, és némelly helyeken talán meg is fzünt ez az Ünnep, mivel a’ Pápa j 585-dik efztendoben költt Constitu- tiójában azt, ha valahol elhagyatott volna is, meg tartani, a’ Kalendáriomba az Ünnepek közé írni, az egyházi Szolosmát imádkozni parantsolta. Meg jobbíttatta a’ Szolosmát VIII-dik Kelemen.

46- SSzent Jósefröh

Azokon kívül, a’ miket fellyebb (121. $.2.6. 7.

9. íz. al.) fzent Jósefnek Dávid nemzetségéből való eredetéről, Mariával való eljegyeztetéséröl, Bethle- hembe, (xaa. $. 2. 3. 4. fz. al.) Egyiptomba, Názá- rethbe, és Jesusnak tizenkét efztendös korában Je- rusalembe való utazásáról előadtunk, a.' ízent írás még ezen a’ két helyen Luk. III, 23. és Ján. VI, 42. tefz róla emlékezetet. Az elsőn azt írja fzent Lukáts, hogy mikor Jesus megkereizteltelett, kezd vala úgymint harmintz efztendös lenni, aJ mint vélik vala7 Jó séf fia. A’másikon pedig feljegyzetté fzent János, hogy mikor Jesus a’ Kafarnaumi Synagoga- Ban az Ő testének evéséről és vérének ivásárol ízólO l«tt,

ni. eá/z.