Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

Emmanuel Görög Tsáfzár, ki i i43-dik ei’zt. kezdett uralkodni, az Ö ünnephatározó Constitutiójában vagy rendelésében (ap. Theod. Balsam, et Nomoc. Fkot. tit. 7. cap. 1.) a’ többi Ünnepek között elofzámlál- Iva. A’ mi pedig a’ Napnyugoti Ekklesiát illeti, ezen Ünnepre kéfziiltt Szolosmát Mazerius Fiilopp Cyp- nesi Királynak követtye Averioban lakó Xl-dik Gergely Pápának bemulatta, ki minekulánna megvizsgáltatta volna, i3y4-dik efzt. azzal a’ parantso- laítal helybenhagyta, hogy az Ünnep az egéfz Napnyugoti Anyafzentegyházban tartassák meg. Nem fogadtatott el mindazonáltal mindenütt; mivel Wilhelm Saxoniai Vezérhertzeg II-dik Pius Pápát megkérte, hogy minekutánna az Ö tartományiban ezen napot merő Önkényes ajtatosságbol ünnepelik, annak megtartása Apostoli tekintettel is parantsoltas- sék meg. A’ Pápa ráállott ugyan a7 kérésre, hanem

in i•2Öb

pag. 99. et seq. et post utrumque eadem de re scrip- siL Joann. Andr. Schmidius Prolus. Maria. 1. Amstel. edit. An. 1712. T. '76. Miscellaneorum Bibliothecae Cardinalis Passionei: praesertim vero quod, quae in hac festivitate quondam legebatur oratio, Deus, qui Sanctam tuam Genitricem Templum S. Spiritut post triennium in Templopmsentan voluisti, eam Sixtus V. sustulerit, atque sic legi jusserit: Deus, qui B. Mariam semper /Arginem Spiritus S. habi- taculum hodierna die in Templo praesentari voluisti, preesta quaesumus, ut ejus intercessione in Templo gloriae tuu; praesentari mereamur; ut videre licet apud Gravesou. de mysteriis et Annis Christi Dis-, sert. 1. §. 1.