Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

131

az értelem kivilágosítására fzolgálnak; kivévén ha az alkalmaztatás Istentől ihlett Szerzőnek tekintetén épül, miilyen példát olvasunk Rom. X, 18. öfzve- tartva Zsolt. XVIII, 5. 7-er Hogy a’ Theologusok- nak hasonló okoskodása: A’ mindenható Isten a* B. AíTzonynak testét mennybe vihette, a’ Fiának bötsületééi t pedig oda vitte, ízembetünoleg tsak lehetségesből valóságra való következtelés (a posse ad esse). Mind ezeket tekintetbe vévén az Anya- fzentegyház, a’ B. AíTzonynak test fzerint való fcl- vitetését mint Hitnek ágazatij át, Örök életnek vefz- tése, vagy egyházi átok alatt hinni, és bizonyos igaznak tartani nem parantsollya, hanem kmtkki- nek leikiösméretére, és elméjének meggyözettetésére bízza; ’s azért a’ mái Ünnepet is vagy tsupán tsak mint a’ B. AÍTzonyhalálának, és lélek fzerint való felvitetésének, vagy pedig azon kívül test fzerint való felmagafztaltatásának napját fzentelheti kiki *).

Di*) Megvallyák ezt a’ tudós és józanabb gondolkodású emberek, pedig még azok is, a’ kik a’ Boldogságos Szűznek test fzerint való felvitetését hifzik és védelmezik, noha az ellenkező állít ást vakmerőnek mond- gyák. Nondum tamen inter Fidei articulos creditu necessarios relata est, quamvis sit pientissime credendum ; nam in Collecta illius festi (secundum Sae ráment ari um Gregorii M. e codice Gelasiano collect um ) aj it Ectlesia ; quod nexibus mortis deprimi non potuerit. Domin. Sotus in fV. Sent. Dist. 43. q. 2. a. 1. — Sententiam Assumptionis Virginis in corpore et anima in ccelum non esse de fids } quia neque est ab Ecclesia definita, neque est tg-