Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

14

nyokat az ő eredetek helyére menni, mikor ok voltak Ott valamelly jófzágnak vagy Örökösi vagy birtokosi. Meglehet, hogy Máriát i* illyen ok kény- fzerítette a’ Bethlehembe való utazásra, noha már közelgetett a9 fzülés üdeje. Mikor oda jött, elfoglalva találta a’ várasnak minden házait nem tsak Dávidnak megfzaporodott nemzetségétől, hanem egyéb jövevényektől is, a’ kik talán a’ közellévö Jerusa- lembol ide fzorúlfcak. Mivel pedig a’ közelgetö fzü- lés is külön helyet kívánt, magát a’ várason kiviil egy barlangba húzta, mellybe essös vagy zivatar téli üdőkben be fzokták vonni magokat a’Páfztorok. Itt fzülte ö az ö rendkívül való magzattyát, pofztó darabokba takarta, és jáfzolba fektette *). Kétség kiviil ez is az isteni Gondviselésnek plénumában volt,

___________ hogJr

*) Azon efztendónek meghal ározásában , a’ mellyben Je susnalc fziiletni kellett, nem egygyeznek meg a’ Tudósok. Ki a’ világnak 3983, ki 3927, ki 3928-dikát mondgya azon boldog efztendónek. Leghasonigazab- ban tártnak azok, a’ kik fzent Jeronimussal, Calraet- tal, Usseriussal, és több nevezetesebb egyházi és világi Történetírókkal a Zsidó fzent írás után a’ világnak 4000, Augustus Csáfzár uralkodásának pedig 42- dikét Jesus fzületése efztendejének tartyák. Luk. III. fzerínt kerefztelo fzent János Tiberius Csáfzár uralkodásának tizenötödik efztendejében küldetett az Istentől a* pufztábol az emberek közé, Jesus is mintegy fél efzlendóvel későbben általa megkerefztelkedett, midőn életének harmintzadikába lépett volna. Mivel pedig Augustus 58 efztendeig uralkodott (Jós. Flav. Antiqu. L. XVIII. c. 3.'), ha ezen, és Tiberius efztendeitöl

Jesus-