Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

15

hogy a’ ki a’ mennyen és földön uralkodik, annyira magát megalázza , hogy fziiiotésétöl fogva egéfz haláláig tellyes élele a’ legmélyebb alázatosságnak és öntagadásnak egyhúzomos példája legyen.

_____ 8. Ha

Jesusnak harmintz efztendei kivonódnak , alkalmasint a’ 42-dik lefz az Ö fztüetésének efztendeje.

Ha a’ nemzetek kiilömbféle nevezetesebb történetekből fzámlállyák az Ö efztendeiket p. o. a’ Görögök az Ö Olyrripiásaikat Olympiai nézó Játékoknak Iphitus Elisnek Királlyá által történt helyreállíttatásátol, melly világ’ 3208-dik efzt. esett meg, a’ Romaiak Romának felépítésétől 3230. Syfusok Seleucusnak Egyiptomból Babilonba való győzedelmes viíTzamenetelétől 3672. Megmeg a’ Periodus Juliana Julius Tsálzárnak megöl elésétől 3940. vagy a’ Törökök Hedzsirája Ma- homednek világ’ 4622-dik efztendejétöl kezdődik: illendő volt, hogy a’ Kerefztények is az efzlendók fzám- lálására Jesus fzuletését (időhatárnak tegyék. Áltól kezdték azokat fzámlálni legelöfzör az Olafzok V-dik Században, kivált Diénes Romai Apátur (Dionysius exiguus), ki VI-dikban élt. Olafz Orfzágbol Angliába vitték ezt a’ fzokást az Apostoli Szerzetesek, onnan Frantzia , innen pedig Német Orfzágba terjedt (Hontheim Hist. Trev. T. I. p. 06.). Ez az üdöfzdmlálás már 646-dik efzt. a’ Trevirisi fz. Irmina Klastromá- nak fundáJó levelében előkerül. Gerard (Histoire critique p. 78.) is egy ajándékozó levelet hoz eló ezen aláírással: anno incarn. dóm. 632. Twieforti Egyháznak egy tanúlevelében is Canlabriai Theodor ezen hozzátétellel van aláírva: an. dominie, incarn. 680. Jóllehet pedig hogy ez az üdófzámlálás mind ez üdéig sem volt közönséges, mindazonáltal 750-dik eíztend. elnyomta a’ többinek nemeit, és mivel Bonifacius Pápa az Ó Zsinatlyuibau mind azzal élt, közönséges lett,