Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

134

lemen Pápa három hiteles Tanút előbb Loretomba . onnan Tersactumba, onnan ismét Názárethba küldött azzal a’ parantsolattal, hogy a’ Loretomi épületet hívül bellol jól megvizsgálván, és megmérvén, annak helvheztetését, nagyságát, alkotását, talpfzereit a? Tersacti Kápolnával, melly a’ Loretomba átvitetettnek helyén, és annak hasonlatosságára építtetett, a’ mint azt a’ falon való Írás, és ablakosok is mintegy kárvallottak könnyezve bizonyították , azután pedig Názárethi háznak talpfalaival, mellyek a’ B. Szűzének kellett volna lennie, öfzvetartsák; és mind ezeket mindenben megeggvezni találták.

Nem kételkedtek az ö Apostoli Leveleikben a’ Romai Pápák is: II Pál liir. IT Julius i fio7. X Leo 1519. TII Pál 1535. IV Pál i565 efzt. Wt. és V Sixtus az ő Constitutiojában.

E’fölött közönségesen hifzik, hogy a’ Loreto- mi fzent ház vagv fzoba fzámtalan mindennapi tsudákkal ditsoíttetik.

Mind ezekre nézve a’ Picsenumbéüek azon fzent helynek átvétele napját vagy 10. Decembert önkényt megünnepelni, és azon fzinte az egyházi fzertarlás- ügyelö Intézetnek ib^a-dik efztendőbéli helybenhagyásával is ugyanazon történetről fzóűó Szolos- mát, fzent Bemard Trásibol kivontt Letzkékkel imádkozni fzokták. Ugyanazon Intézet 1669-dik efzt. 3i-dik August, ezen ház’átvételének említését 10-dik Decemberre a’ Martvrologiumba is ik tat tattá. XÍI-dik Innocentius alatt pedig az említett Letz- kékhez a’ következendő fzávak toldattak: „A’ Bold°g-