Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

135

5, dogságos Szűz fzületésének háza, melly az isteni „ titkoknak kifzolgáltatására fzen tel tetett, a’ hitle- ,, nek hatalmából előbb Dalmátiába, azután a’ Pi- ,, caenumi tartománynak Loretomi mezejére Y-dik ,, fzent Coelestinusnak Pápasága alatt átvitetett; és ,, hogy ez a’ ház ugyanaz, a’ mellyben az Tge ,, testté lett, és mi bennünk lakozott, a’ Pápák Di- „ plomáival, az egéfz világnak tifzteletével, egy- „ húzomos tsudatételekkel, és isteni kegyelmeknek ,, kiáradásával megbizonyíttatik. A’ mellyektöl in- ,, díttatván XII-dik Innocentius, hogy a.’ hívek is ,, a’ B. AÍTzonynak nagyobb tifzteletére gerjed- „ gyenek', minekulánna az egéfz Picsenum ugyan- ,, azon háznak átvitetését efztendonapi emlékezettel „ már úgy is ünnepelte, megparantsolta azt tulaj- ,, dón Misével és Szolosmával megülleni. “ Ez az Ünnep, Mise és Szolosma 1719-dik efzt. 19-dik Májusban egéfz Hetruriára, XIIT-dik Benedek alatt 1726-dik efzt. aJ Pápai, 1729-dikben a’ Velentzei, utollyára a’ Spanyol koronához tartozó Ekklesiákra átterjefztettetett. Egyéb Egyházakban a Püspökök tetfzésétol függ annak behozattatása, és fzenteltetése.

Jóllehet pedig hogy az egyházi írók, Pápák, és Ekklesiák, mellyek ezen történetnek emlékezete napját Ünneppel, Misével, és Szolosmával megtifz- telik, annak igaz bizonyos voltáról nem kételkednek: mindazonáltal még ií vannak, a* kik az ellen kifogásokkal, és ellenvetésekkel kikelnek.

3. Azt vetik ellen a’ tagadók hogy olly jeles tsudatételről nem azonegy iidoböl való fzemtanúk,

ha-