Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

129

keményen megtiltotta .azokat eretnekségről , vagy halálos vétekről vádolni, a’ kik ellenkezőt Iliiknek*

VTII-dik Kelemen a’ B. AíTzony fogantatása napját nagyobb dupla rétü Ünnepnek tette ; IX-dik Kelemen nyoltzaddal, Xl-dik Kelemen pedig egéfz Atiyafzer.tegybáz fzerte megülleni parantsolta. légiire XlV-dik Benedek ollyan napok közé Pzámlálta, sé mellyeken a’ Pápának valamellyik Kápolnájában «Z ö és a’ Cardinalisoknak jelenlétében kell az Isteni fzolgálatnak végeztetni, és ezen ünnepit Liberius Templomához kötötte.

A’ hajdani Romai- Német Birodalomhoz tartozó Egyházak jobbára, valamint a’ mi Eíztergami Érseki Ekklesiánk is azon Szombatokra, mallyek Adventi, N. Böjti, és Kántor Feriákkal, Vágiliák- kal, Oetavával, kilenlz Letzkés Szolosmájú Ünnepekkel nintsenek elfoglalva, a’ B. AÍTzonynak tifz- taságos fogantatásáról való Misét és Szolosmát pa- rantsollyák.

Az eddig elöadattakbol kitetfzik , hogy az Apostoli fzent Szék, a’ Püspökök, Papok, Szerzetesek, és világi hívek ridegesen véve jobbára hi- fzik ugyan a’ B. AÍTzonynak eredendő bűn nélkül való fogantatását, és ennek Ünnepét is 8-di'k Decemberben mint ollyant fzentelik: de az Anya- fzentegyház nem mint Hitnek ágazittyát adgya elő, hanem kinekkinek meggyozetfetéiére bízza, h így Vágy azokkal tartson , vagy fzent Bernárddal hi 1- gye, hogy a’ B. AíTzony mindgyárt a’ Fogantatás után az eredendő bűntől inegtifztíttatotL és megfzgn- 111. Reji, £