Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

128

meg, melyeket maga is megújít berniek az ellenkezőkre fzabott büntetésekkel egíryütt.

így a’ Tridenti Zsinat sem fzüntette meg az eddig tartott vetekedést; sőt a’ Párisi Universitás- nak fennemlített végzése új dörzsölésre okot adott, mert a’ többi Universitások is megkívánták a’ tifz- taságos fogantatásnak védelmére ügyelő eskíivést azoktól, a’ kik Doctorok lenni akartak. Y-dik Plus l57G-dik ePzt. költt Constituíiojában pnnnfzolkodik, bogy a’ nyilvánvaló Tanításokban és Predikatziók- ban azonegy dologrol tudniillik a’ B. Aífzonynak fogantatásáról két ellenkező állítmány adatik a’ híveknek elő az Ő nagy botránkozásokra ; mert jobbára azt «em tudgyák, bogy miben áll a’ kérdésnek mivolta: ’s azért kémén}' büntetés alatt megtiltotta nyilvánvaló Tanításokban és Predikátziókban a’ tifz- taságos fogantatásnak réfzére, vagy az ellen fzólla- ni; és újra megerősítette valamint a’ fzent Gyülekezetnek , úgy Sixtusnak rendelését is ; az előbbeni Szolosmának helyébe pedig azt iktatta a’ Breviari- omba , a’ mellyel mostanáig is élünk.

Sürgette még rendkívül való követek által ITI. és TY-dik Fiilöp Spanyol Király isXV-dik Gergely, és VII-dik Sándor Pápánál, bogy a’ B. AÍTzony Fogantatásának minémüségét határozzák meg; hanem jóllehet hogy mind a’ keltő, az előbbeni ugyan 1622-dik efzt. a’ másik pedig i66l*dikban a’ B, Szűznek eredendő bűn nélkül való fogantatásáról igen kedvezöleg írt, de hitbéli ágazat gyanánt meghatározni egyik sem akarta, sőt mind a' kettő

ke-