Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

123

be vévén az isten fiának és Annyának méltóságát, hifzi, hogy nem tsak a* fogantatás után az eredendő bűntől kífciízt.ult, és Szent Lélekkel megtelt úgy, mint kcrefztelÖ fzent János és Jeremias, hanem ezeknél még több kegyelmekkel is meggazdagítta- tott, mert különös privilegyiombol tellyes életében magát nem tsak halálos, hanem bolsánandó huntól is roegfartoztatta. Sőt Xlíf-dik fzázadb»n fzent JBonaventura üdéiben több Fkklesiákon kívül még a’ Romai sem üllőt te akár a’ fogantatásnak, akár aJ tifztaságos fogantatásnak Ünnepét: mindazonáltal ugvan ezen Pzázadban fogadták el legtöbb Ekkles'ák a’ Fogantatás Ünnepét tsupán tsak példától öfztö- nöztetvén , és a’ nélkül hogy vagy a’ tifztaságos Fogantatást vitató okokkal , vagy fz. Bernardnak el- lenkezetével törődtek volna. XlV-dik fzázadban pedig már a’ Romaiak is jelesen fzentelték ezt az Ünnepet, hanem úgy tetfzik , mintha ízent Bernard- dal inkább a’ megfzentelést, mint az eredendő bűn nélkül való fogantatást vették volna ügyelet alá *).

De

*) Profecto S. Bernardi aptate2 qui mortuus est anno 1153, Festum Conceptionis nondum erat iu Romanam Ecclesiam invectum. Ille enim , ut supra dictum est, Canonicos Lugdunenses acriter reprehendit, quod in suam Ecclesiam hoc festum induxerint, nullo Ecclesiae Romanae exemplo prareunte. Festum hoc Romm coeptum est aetate S. Bonaventurae, qui Praeses summus Ordinis S. Francisci, Albanensis Episcopus, et Cardinalis mortuus est anno 1274; quandoquidem in L. III. Sent. Dist. 3. q. 1. p. 31. a tergo edit.

\ien.