Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
117 kozni, megfzüntette. Helyben hagyta azt VlII-dik Kelemen, és újra kiadatta azzal a’ kis kiilömbség- gel, bogy a’ Pius Szolosmájában Aprilisre fzent Epiphanius írásiból kivontt Letzkék állottak, Kelemen pedig azok helyett fzent Jeronimusébol valókat iktatlatott be. Azonban azon Egyházak, mellyek a’ hajdani Romai Német Birodalomhoz tartoztak, ollyan Szombatokon, mellyeken az egyházi üdő ízerint kilentz Letzkékkel való Szolosmát nem kell mondani, nem a’ Szombatit, hanem a’ B. Alfzony- nak lifztaságos Fogantatásáról valót imádkozzak; a’ mint ez fzokásban van a,’ mi Efzlergami Érseki Megyénkben is. i3i. §. A B. yijj'zonynah Fogantatása napja. 8-dik Decemberben. A’ fzent Hitünk taníttya, hogy az első ember Adám az irigy ördögtől megtsalatván , a’ tiltott gyű- möltsböl evett, és annak mérgével saját, és minden maradékinak terméfzetét megrontotta. Testére nézve sok fáradozások, betegségek , dolgok , világi nyomorúságok , végtire halál ala vettetett; lelkere nézve az értelme az igaz jónak és rofznak, az üdvösségesnek és kárhozatosnak ösméretére megtompult, az akaríttya hajlandóbb lett a’ rofzra, mint a’ jóra. Kivetkezett eredeti ártatlanságából, bűnök alá vettetett, és mint Istene ellen fzegezett teremtmény elvefz- telte az Ő( kegyelmét, és az [örök élethez való just, mellyel esete előtt az Istennek jóvoltából meg volt , aiáíl~
