Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

114

Ünnepeit tártjuk meg: a’ Fogantatása, Születése, Gyíimöltsoltó, Gyertyafzentelő (e’ lét Ünnepet Litura. IT. R. az Urunk Ünnepei közé fzároláltuk ), és Mennybevitetése napját. Itt mindazonáltal fzól- lunk a’ B. Alfzonynak mind valamennyi Ünnepeiről, a’ mint efztendo alatt egymást követik, akár tsak karbéliek (festa chori), akár pedig polgári életben is megparantsolttak (festa fori) legyenek.

A’ mi a’ Szombatnapi tifztclctet illeti, Démény Péter XI-dik fzázadban (Opusc. XXXIII. c. 3. et 4.) bizonyítja, hogy „fzépfzokás jött be némelly Egy- „ házakba, hogy a’ Boldogságos Szűznek különös „ tifzteletére minden Szombaton fzent Miseáldoza- „ tok mutattatnak be, kivévén , ha Talamelly Ün- „ nép, vagy Nagy Böjtnek feriája esne rá.u Okát is adg}ra annak; „mert Szombat nyugodalmat tefz, „ és nem helytelenül alkalmaztattatik Mariára; mi- ,, vei az örök Böltsesség a" fel vallói tt alázatosságnak „ titka fzerint mintegy legtifztaságosabb ágyban meg- „ nyugodott benne.u Mabillonius ugyan ( Praef. ad sípc. V. Ord. Bened.) írja, hogy aJ B. Aífzony tifzteletére tsak X-dik fzázadban kezdtek volna Szombaton böjtölni, róla különös könyörgésekkel, kivált kisebb Szolosmával megemlékezni, mivel, úevmond . az előtt Szombaton tsupán tsak Nagy Bőitben és Kántori or böjtöltek: azonban már fel- lyebb is (Liturg/lf. B. 5q. 1.) említettük, hogy fzent Ágoston és Ambrustidejeben a’Bomai, Fran- czia . Spanyol , némelly Olafz és Afrikai Egyházakban Szombaton böjtölni fzoktak; egyéb ha Mabillont