Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

115

Iont úgy kellene érteni, hogy X-dik fzázadban állottak közönségesen, és mindenütt a’ Szombati böjtre, mellyben az előtt nem egyeztek meg, mert nem tsak a’ Mediolanumi, hanem több Olafz és Afrikai Ekklesiák a’ Görögökkel nem Szombaton, hanem Szerdán tartották a’ böjtöt, vagy hogy X-dik fzá- zadban kezdtek volna a’ Boldogságos Szűznek tiPz— telrtére fzorosabban bőjtölni, p. o. a’ mi most is többeknél fzokásban van, főttet nem enni.

A’ B. A ÍTz onynak kisebb Szolosmáját sokan

X-dik fzázadban élei fzent Udalricusnak Augitstai Püspöknek, nemei Ivek Démény Péternek, némel- lyek lT-dik Orbán Pápának, és ío^ó-dik efzt. tartott Claromonti Zsinatnak tnlajdoníttyák. Azonban Bona Cardinalis (de div. Psalm, c. 12. $. a.), és Pagiiis ( Brev. Bom. Pon. T. TT. vit. Urb. TI. n. i5.) több erőokokbol hifzik, hogy a’ B. AfTzonynak kis Of- ficiumát már Démény Péter előtt háromfzáz vagy több efztendövel is mind a’ Deák, mind a’ Görög fzertartásuak imádkozták, azért annak alkotása még Udalricus üdéjét is fennmullya, hanem annak imádkozását előbb Udalricus, azután Démény Péter fzo- kottabbá tette, TI-dik Orbán pedig’az említett Zsinatban a’ Papoknak meghagj'ta, hogy mindennap mondgyák el a’ B. AfTzonynak óráit, Szombaton pedig jelesen végezzék az Officiumot *). Ugyan ezt.

II 2 pa*) Statuit Urbanus ÍT. in Cone. Clarom. ut Horas B. Marice dicerentur quotidie, Officiumque ejus diebus Sabbathi fieret. Mabill. ad sa?c. V. Ord, Bened.

In