Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

113

Gratianus (De Consecr. D. TIT. c. Pronuntiandum') egy Lngdunomi Zsinatot embt, mellv meghatározta volna az Urunknál;, és ar Szenteknek Ünnepeit, a’ mellyeket nem tsak az egyházi karban , lianem a’ közönséges életben is meg kell tartani. .Azok között Szűz Mariának tsak három Ünnepei kerülnek elő, úgymint: Gyettva Pzentelő, Nagy Boldog, és Kis-AfTzony napja. Ugvanezoket olvassuk azok között is, mellyeket Hazánkban fzent LáPz- ló Király dologhagyással, és közönséges polgári életben megtartani paranttolt (Deer. L. T. c. 58.). IX- dik Gergely ( Decr. Conquestus tit. de feriis) azon napok közé, mellyeken a’ törvényfzolgáltafás tilalmas, fzámlállya a’ B. AÍFzonvnak minden Ünnepeit, hanem hogy mellvek azok, nevezet fzerint nem adgva elő. Szent Bernardnak elíö Befzédgyé- böl, mellyet ama’ nevezetes Salve Regina Antipho- nárol írt, nyilvánságosan kiletPzik, hogy az ö (ideiében a’ B. AíTzonvnak emlékezetére négvPzer tartottak egv efztendőnek megfordulásában Ünnepet, úgymint az előbb említett hármat, és a’ Gyüroölts- oltó napját. A’ többiek mind későbben támadtak, és Hazánkban az említett négyen kívül még B. APz- fzony Fogantatása és Látogatása napja is dologhagyó Ünnep lett; a’ mint Nagy-Szombati Zsinatnak, mellv Gróf Forgách Ferentz Cardinalis / és Ffztergami Érsek alatt 1611-dik efzt. tartatott, rendeléséiből ( C. I. §. i5.) kitetfzik.

Az AnyaPzentegyháznak mostani fenyítéke Pze- rint a’ polgári életben Sziiz Mariának következendő

III. Jtifz. JJ