Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

JerusaVmi Hesychins, Chrysippus, és Amirás, Neapoli (Oyprusban ) Leontius, Constantinopoli Germanus, Darnaski Janos, Toledói Iiclefonsus, Can- tuariai Anselmus, Claravallisi Bernard, és Nieset a9 Chnniafes írásiból tudományosan, és böltsen meg- mutattya , hogy a’ Boldogságos Szüzet az Anya- fzentegyháznak zsengéjétől fogva minden fzáza dókban , r>edig mint a’ mennyorfzágnak úri és királyné AJTzonyát tifztellék, mint Isten után leghatha- tósbb segítőt és fzófzóllót segítségül hittak. Ha pedig hifzünk AnastasiuS Püspöki fzerlartásos könyvének, és VITT-dik fzázadbol való Romai Kalenda- riomnak, Romában már I-sŐ Calixtus Pápa (annak válafztatott 221-dik, mártiromságot pedig fzenve- dett 226-dik' efzt.) Tiberisen túl a’ B. AíTzonynak tifzteletére Templomot is építtetett. XIV-dik Benedek Pápa is Havi B. AfTzony napjára ( 18. fz. al. ) írja, hogy minekelotte Liberius alatt épült volna az a’ Templom, melly mostanában nagyobbik fzent Maria Templomának mondatik, már több helyeken is állottak a’ Boldogságos Szűznek tifzteletére épültt Templomok. V-dik Században Nestroriusnak Kárhoztatása után, ki Kristusban valamint két ter- roéfzetel, úgy két fzemél vt is hitt , és Mariát isten annvának tagadta, vagy is az első Efesusi közönségé* Gyülekezet után , melly 43i-dik efzt. ’s éppen fzüz M áriának Templomában ( Nat. Alex. 1. c. p. 7] 2.) tartatott , fzertefzéll vei terjedt a’ Boldogságos, Szűznek tifztelete, melhböl Ünnepeket rendeltek-, ós fzáinosabb Templomokat építettek.

Gra-