Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
109 nem fuvalVodtatfa otet az. Tstenanyai mélfócág , In« nftn magcát még akkor is az Ur fzcdgá’ójának vallotta, tnikor az Angyal ölet malafzttal tellyesnek , az affzonyok között áldoltnak, a’ Szent Leiektől megár- nyékozott Isten annyának magafztalta. 4-er Semmi sem ejtette meg az ő fzíizességi tifztaságát, hanem Valamint a’ fziilés elöt fzűzvolt, lígy az után is az maradt; és a’ fziilés a? helyett, hogy mej^fzeplösi- tette volna, inkább megditsöítette *). 5-ör Ö volt Jó*) Mariának örök tifztaságárol nem kételkedik a5 Katolikus, hanem azt tartya , hogy az Isten fia fzülésé- nek tifzteletéböl minden testi gyönyörűségről lemondott. Kezes erről 1-ör az Angyafzentegyháznak fza- iadatlan tanítása és tekintete (Conc. Chalced. in Alloc. ad Marcia. Aug. Syn. oecum. V.) elannyira, hogy a’ kik ellenkezőt vitattak, azok Eretnekeknek tartattak (Epiph. User. 7.). 2-or Az Apostoloknak hagyománya (Clem. Alex. Strom. L. Ví. Greg. Nyss. in orat. de natal. Christ. Ambros, ep. 7. ad Siric. Pap. August, de catechis. rudi. c. 22. Hieron. c. Helv. c. 7. Comm. in Matt.). 3-or Egyátallyáhan a’ fzent írás, mellyben Zsidó bötü fzerint az egyfziilött is elsofzü- löttnek mondatik (II. Moy. XII, 29. XIIÍ, 2. XXíí, 29.). 4-er írja ugyan Jósefröl Máté ( T. 25.) meg nem Qsrneri vala Ölet (Mariát), m7g az első fzülött fiát fzüléi de ezt a7 fzútskát míg Zsidó fzójárás fzerint ollyan dolgokról is mondhatni, a’ melíyek sohasem történnek meg (í. Moy. Vili. 7. XXVlíí, 15. Zsolt, CXX1Í. 2. Jób XXVIÍ, 5. Isa. XXII, 14.). Mariának örök tifztaságárol többet olvashatni Natalis Alexandernél H. E. T. Vili. Disser. 48. pag. 538. sqq. Niemeyer A. Doktor Ur (Sfjörafttriftif fcer 95i6, I,