Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

92

(deoQccvtu vagy ErKbctviu görög fzóval Istenjelenése napjának hittak Kristas Urunk háromféle jelenésének emlékezetére: az első volt, mikor tsetsemos korában a’ Mágusoktól (Napkeleti Böltsektöl) *) meglálo*) Kik, és hányán voltak ezek a’ Böltsek, honnét. jöttek , és hogyan neveztettek; ha Királyok voltak-é, vagy Tsillagvizsgálók, minekutánna a’ fzent írás ezeket egy fzóval sem érénti, nem tudhatni. Tsudála- tosnak tetfzhetik, hogy a’ fzokatlan tsillagot meglátván a’ Böltsek, arra a’ gondolatra jöttek, hogy ez a’ Zsidók Királlyá’ fzületésének jele, és azért Jerusa- lembe mennyének az Ó udvarlására. Meglehet ugyan, hogy a’ Napkeleti tartományokban még az Assyriai és Babiloni fogságnak üdéjétől fogva a’ Zsidóktól örökségül hagyott köz vélekedés volt, hogy üdovel tsillag támad Jákobból, és fzülelik a’ Zsidók között egy Nagy Vezér és Próféta (I. Moy. XLIX , 10. IV. Moy. XXIV, 17. V. Moy. XVIII, 15, Isa. IX. LX. Mich. V.' ’s a’ t.). Azonban ezen bátor mennyire megörö- ködött vélemény egyedül nehezen vitte a’ Böltseket arra, hogy éppen ezt az új tsillagot a’ Zsidók Királlyá, Vezére, és Prófétája fzületése jelének ösmerjék , és az udvarlás kedvéért vefzedelmes útra, mefzfzeföldre, és ösmeretlen orfzágba indullyanak, és Ótet még akkor is annak tartsák , mikor fényes palota helyett istállóban, arany böltso helyett jáfzolban, bársony helyett pofztó rongyokban találták. Hihető azért,hogy vagy álomban, vagy másképpen az Isten maga sugár - lotta meg nékik, hogy mennyének, fzint úgy , valamint Betlehemben a’ Herodes leselkedéséröl, és hogy más utón, és nem Jernsalemen mennyének vifzfza a’ tartománnyokba, megintette. A’ mi az Ö megérkezések-