Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

90

gári efztendö is Husvéttal kezdődött; azért tudós Scaliger is a’ Husvélot Új efztendonek nevezi; üdéivel mindazonáltal az Urunk fogantatása, vagyGyü- möltsoltó B. Afzfzony napja, melly 25-dik Martiusra esik, lett az Új efztendö napja, melly fzokást a' Pápák áz Ö Bulláikban még most is annyiból követik, bogy az efztendőknek, a’ mellyekben költettek, kezdetét 25-dik Martiustol értik. Innét vana’ fzójárás : Datum anno Incarnationis Domini —• Költ az Urunk megtestesülésének p. o. 1200-dik esztendejében. Né melly ek az Urunk fzületése vagy Karátson napját tették az Uj efztendö napjának, és tsak közép üdökorban fzállították az Uj efztendot polgári tekintetben 1-sÖ Januariusra, egyházi tekintetben pedig Advent első Vasárnapra.

Kerefztény atyámfia ! ezen a’ napon mint Urunk környülmetéltetése napján kösd a’ fzivedre: í-Ör hogy Kristus példája fzerént az Istennek és Elöljáróidnak parantsolatit még akkor is betellyesítsd, mikor téged nem érdekelnek, ha látod , hogy kü— lömben tselekedvén az emberek megbotránkozhat- nak , ellened lázulhatnak , vagy miattad vetekbe eshetnek. 2-fzor Minekutánna lélek fzerént környül- metéltettél a’ fzent Kerefztségben, életed folyása alatt a’ testi kívánságokkal és rúgoldozó indulatokkal hartzolni, azokat megzabolázni, jó vitézséget vitézkedni meg ne fziinny ; mert a ki bajvivcísban tusa- kodik is, meg nem korondztatik, hanem ha törvény fzerént tusakodik (I. Tim. í, 18. II. Tim. II, 5.). Mint Új efztendö napján pedig tsendes egy

ma-