Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

89

nem a* régi óra fzámlálás fzerént nyoltz, a’ mostani Izerént pedig délutáni két órakor kezdödgyön , hogy a' Statiok vagy félböjtök fzokása fzerént mintegy bárom órakor végezodgyön az Istenifzolgálat. Tartott ez a’ böjt mintegy VIII-dik fzázadig, és deák fzóval Jejunium Calendarum Januarii, vagy is első Januariusi böjtnek - neveztetett.

Azonban némelly helyeken már VIT-dik fzá- zadban kezdették az í-sö Januariust mint Urunk fzíi- letésének nyollzadgyát , a’ kornyülmetélletésének pedig valóságos napját, bojt helyett, Ünnep gyanánt fzentelni *), és a’ Papok azon két Misét fzolgálni , az egyikét ugyan az Urunk környiilme- téltetésérol, a’ másikot pedig a’ Boldog Afzfzony- rol ; mivel illendőnek tetfzett róla kiváltképpen megemlékezni, minekutánna annyi réfze volt abban , hogy az Ige testé lón , és mi bennünk lakozik. Ez a’ két Misék fzokása magát egéfz XII-dik fzázadig fenntartotta, azután pedig megfzünt, de az Isten Annyárol az első Januariusi Misében nem kü- Jömben , mint az egyházi Szolosmában is a’ régi fzo- kásnak következéséből még most is gyakortább emlí- lés tetetik; az Ünnep pedig nem tsak fennmaradt, és annak sátoros megűllése 1222-dik efztendoben tartott Oxfordi Zsinatnak végzéséből Angliában, valamint 1244-diki Lugdunumébol Frantzia Or- fzágban is megparantsoltatott: hanem üdovel a’ pol__________. sá*) Meininger (I. 2$. 2. 2í6tf). 446. <®.) azt tartya, hogy Carnoli Iwo, ki 1090-dik efztendo táján élt, tefz erről jjz Ünnepről első említést.