Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

88

az ő gyermekeiknek nevet adni (I. Moy. XXI, 1— ?• Luk. I, 59.), Jesus is felvette akkor a’ minden tifztelelre méltó /e.sws nevet, mellyet néki adni már akkor megparantsolta az Isten angyala, mikor Mariánál követségben járt (Luk. I, 01.), a’mint ezt a’ mái Evangyeliom is (Luk. II, 21.) elöadgya.

A’ mi Urunk környülmetéltetésének napját valamint azzal egygyiitt a’ Karátson nyoltzadgyát is már IV-dik fzázadtol fogva fzentebb napnak tartották u- gyan, de mint Ünnepet nem fzentelték, sót azon, valamint az előtte és utánna valón , az az utolsó Decemberben, és 2-dik Januariusban is, követke- zendöképpen bárom nap egymás után böjtöt tartottak azért, mert a’ Pogányok első Januariustol fogva lxét napig minden kigondolható feslettséggel ül- lőtték a’ Saturnus ünnepét (Saturnalia), és ez üdöt kiilömbféle gondfzéllefztö mulatságokra fordították , de leginkább az első Januariust otsmány tetteikkel fer- teztették; melly fzokás ellen az Anyafzentegyház- nak Elöljárói az egyházi befzédgyeikben , a’ fzent Atyák az Ö írásaikban, az egyházi Gyülekezetek az ö végzéseikben buzgón kikeltek, sót hogy azt ellenkező fzokással elnyomják, némelly Püspöki Megyékben az emlitett három napokra, böjt, és kiilömbféle ajtatos gyakorlások paranlsoltattak. Frantzia Or- fzágban 566-dik efztendőben tartott Turonai Zsinat (Cabbassuti fzerént II. Turonái Zsinat 570. efzt. 18. can.) azt rendelte, hogy első Januariusban a’ hívek közönséges könyörgésekre vagy Létániára gyüllye- uek öfeve, a7 fzent Mise pedig nem hamarább hanem