Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
87 A’ Környülmetélés tehát a’ Zsidóknál a’ férj- fiakra nézve tsak nem olly fzükséges volt, mint nálunk Kerefztényeknél a’ Kerefztség, mert valamint nálunk a’ Kerefztség által menünk be a’ Kristus aklába, vagy Anyafzen tégy házába, és a’ Kerefzté- nyék közé fogadtatunk; úgy hajdan a’ Környiilme- télés által fzámláltattak a’ férjfiak az Abrahám fiai, vagy az Istennek válafztott népe közé: megmeg valamint a’ Kerefztség nem más hanem lelki új fziile- tés, mellyel az emberek minden vétkes kívánságnak ellenemondnak, és meghalnak, Kristus vérében a’ bűnök motskaitol tifztára megmosatnak ; úgy aroaJ testi környülmetélés jelképe volt a’ gonofz indulatok és kívánságok megzabolázásának. Kristus Urunk jóllehet liogj' az O Törvény helyett újat jött behozni; jóllehet hogy nem is volt benne metélni, vagy zabolázni való rofz indulat vagy kívánság: mindazonáltal mivelhogy érettünk bűnösökért a’ mi bűnös testünknek hasonlatosságába öltözött, és abban a’ bűnösök módgyára meg is a- kart halni, alávetette magát ezen törvénynek is, melly Ötét nem érdeklette, annyival is inkább, hogy magától el ne idegeníttse a’ környülmetélletlen fzi- vü, és fülű Zsidókat, mintha a’ Törvénynek meg- vetoje volna, hanem inkább megbizonyíttsa, hogy 6 azon áldásoknak megefzközloje, aJ mellyeknek elö- jelento jele a’ környülmetélés (Rom. XV, 8. Gál. IV, 4, 5.); és hogy nem jött ci törvényt felbontanij hanem betölteni V, 17.). Mivel pedig a’ környülmetélésnek alkamatosságával fzoktak a’ Zsidók az
