Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

83

pon a’ böjtölést. II-dik Miklós Papa is intette a’ Bolgárokat, hogy magokat Pénteken a’ húsételtől megtartóztassák , kivévén ha a’ Karátson Péntekre esne.

2- or Romában a’ Pápa már Karátson böjtén, egy kardot és hertzegi kalapot fzokott fzentelni. A? kard markolaltyának gombja aranyból van öntve > és galamb formára drága kövekkel kirakva, hasonlóképpen tündöklik annak hüvelye, és fzíja is. A’ kalap, melly a’ kard hegyén áll, setét viola fzínü selyemből, korona formára drága kövekkel kirakott karimával van kéfzítve, és hölgymenyéttel megbél- lelve. Az illyen hertzegi karddal és kalappal meg fzokta a’ Pápa Örvendetes Karátsonkor a’ fő embereket, és Hertzegeket ajándékképpen tifztelni, kik közül a’ Tsáfzár, ha a’ Karátsont Romában töltötte, mint Diakónus az első Evangyeliomot olvasta.

3- or Assisi fzent Ferentz már 1208-dik efzten- dŐben a’ tanultlan embereknek oktatására öntött képekkel kezdette az Urunk fziiletését ábrázolni, minő képeket a’ község Belhlehemnek , vagy BethU- hsmi jáfzolnak fzokott nevezni. Ezta’fzokást az Anya- fzentegyház annyira meghelyeslette, hogy maga is a’ Templomok Fő Oltárit Karátson és Vizkerefzt nyol- tzadgya alatt illyen ábrázolatokkal ékesítteti.

4- fzer IY-dik fzázadtol fogva, vagy is azolta hogy az Urunk fziiletéset 25-dik Decemberben ultik , még Karátson után is egefz 6-dik Januariusig, vagy Vizkerefzt napjáig mindennap, utolsó Decemberen, első, és másodiktJanuariuson kivid, mellyek hajdan böjti napok voltak ünnepet tartottak. E*

F a most