Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

82

tétele (Mát. X, 42. XXV, 4o.). Igen helyesen bizonyítod meg ez napon való ajtatos örömödet, ha réfzesíted a’ fzegényt abban, a’ mivel téged az Isten megáldott, és ötét frisebb lakásra vagy a’ házadba hivatod, vagy jobb ízű ételedből italodból a’ házához küldefz.

A’ harmadik Mise világos nappal mondatik, és az alatt fzent János Evangyelioma (I, 1—14), melly Kristusnak megfoghatatlan terméfzeléröl, és megtestesüléséről fzóll, olvastatik. Ebben ö öröktölfog- va való Igének, és világosságnak neveztetik, melly minden e3 világra j'óv 'ö embert megvilágosít, melly mint az Istennek egyetlen egy fzülötte köztünk lakozik , hogy tanításával és példás életével oktasson minket az Isten kegyelmét megnyerni. Lám atyámfia ! mennyit érfz az Isten előtt, mikor egy fzülött fiát hozzád hasonlóvá tefzi, hogy téged fiává, Kristusnak pedig attyafiává és örökös társává tegyen. Bötsüld meg magadat, és rajta légy, hogy méltatlan életeddel a’ régi alávalóságodba vifzfza ne ess.

A.’ Karátson Ünnepnek az ö örvendetes voltáért még ezen különösségei vannak: i-ör az Anya- fzentegyház azon Pénteken vagy Szombaton a’ húsételt megengedi, és ez napokra semmi böjtöt sem párántsol, a’ mellyekre ez az Ünnep esik azért, mert a’ böjtnek, és sanyargatásnak fzomorú volta nem jól illik öfzve a’ Karátsonnak örvendelessege- vel, es aJ Kerefzténységnek köz örömével. SÖt az Aquisgranoini Zsinat, melly 816-dik efztendoben tartatott, még a’ Barátoknak is megtiltotta e’ napon