Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

a5 testét meg nem terheli , sem e5 lelket einem fzél- leízti, mind a’kettő az ajtatosságra képesebb marad.

Úgy nem külomben a’ kik a’ Karátsoni Vigíliát vagy Vigyázatot a’ régi Kerefzténység lelkében végezni akarják, a’ helyett hogy tsavargással, játékkal , tréfa vagy mesebefzédekkel, vagy talán babo- naságokkal is töltsék az üdőt, jobban tefzik, ha a’ házok népével egygyütt tifztességes, nyájas, sőt istenes befzélgetést tártnak, és közben a’ fzent írásból vagy más istenes könyvből valamit olvasnak, imádkoznak, istenes énekeket énekelnek; mikor pedig az éjféli Istenifzolgálatnak vége van, magokat a* nyugodalomnak adgyák, hogy a’ jövendő nappali Isteni fzolgálaton akadályoztatlan, és öfzvefzedett elmével megjelenhessenek. Az Anyafzentegyház is, hogy az Istenifzolgálat sokára ne húzódgyék, és a’ vifzfzaéléseknek elejét vegye, nem engedi meg, hogy a’ Penitentzia vagy az Oltári Szentség az égé ínségeseknek éjjel kifzolgáltassék.

Az Ünnepnek örvendetes voltához képest fza- bad a’ Papoknak ez napon a’ mi Urunk háromféle fzületésének tifzteletére három fzent Misét mondani, úgymint: a’ meltyel az örök Atyától Anya nélkül öröktől fogva ; 2-or a’ mellyel a’ fzúz Annyátol Atya nélkül ízent Lélek erejéből üdÖben fzületett; és 5-or a’ mellyel lelkiképpen az igazak fzívében a' fze- retet által munkálkodó Hit fzerent ízületik. Valamint pedig a’ Papok nem kötelesek mind a’ három Misét, hanem tsak egyet tudniillik a’ harmadikat elvégezni ,