Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

80

végezni, úgy a' világi hívek is tsak egynek akármél- lyikének hallgatására kötelesek.

Már fzent Gergely Pápának üdéjében fzokás volt Romában, hogy a’ Pápa három külömbféle helyeken vagy Státióhon misézett: í-ör ugyan az úgy nevezett nagyobbik fzent Maria Templomában,

2-or a’ fzent Neste Mártíréban, melly Romai özvegy Afzfzony 3oo-dik efztendoben Karátson napján Romában a’ Hitért megégettetek, 3-or a’ Yati- canomban, vagy a’fzent Péter Templomában. Ezt a’ fzokást üdövel felfogták a’ többi Papok is, de nem mindenütt egyfzerre. Frantziá Orfzágba Nagy Károly Tsáfzár hozta be, a’ hol ez előtt ez napon tsak két Misét mondottak ; a’ Spanyolok tsak XIY- dik fzázadban 5 a’ Mediolanumiak pedig XY-dikben kezdtek e’ napon háromfzor misézni.

Az első fzent Mise éjjel tartatik azért, hogy az Urunk Szűz Mariától éjjel fzületett a’ világra, melly tudatlanságnak, és feslettségnek setétségébe el vala temetve (Isa. IX, 2. Luk. II, 32.). Ezen fzent Misének Evangyelioma (Luk. II. 1—14.) eloadgya, hogjr hol, mikor, és minő környülállásokkal történt ez az örvendetes fzületés ; hogy jelentek meg annak alkalmával egy mennyei fényességben az Angyalok } hogy hirdették azt a’ Páfztoroknak, és hogy ditsér- tek az Istent mondván: Dits'őség a magasságban az Istennek, és a’ főidőn áldás békesség az embereknek ; ’s azért kivánnya az Anyafzentegyház, hogy a’ Papok is ajtatos egy örömmel mondgyák el a’ Mise alatt ezen Angyali éneket. Ezen Öröménekben

néked