Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
7Í fzonyos kötelességeinkkel egygyütt, egymás után az emlékezetünkbe hozni. Ezek között pedig rendfze- rént első a’ fzent Háramság második fzeméllyének megtestesülése, a’ mi Urunknak Jesus Kristusnak fzü- letése, noha hajdan az egyházi efztendo Husvét ü- dovel Gyiimöltsoltó B. Afzfzony, sofc Karátson Ünnepével is kezdődött. Hogy pedig az Anyafzentegyház az Ő híveiben leginkább Advent alatt 4aJ penitenziának lelkét még az Ő ízertartásaival is felindíttsa í-ör Tiltya a’ világi pompás mulatságokat, víg lakásokat menyegzőtartásokat, tántzokat Advent első Vasárnaptól fogva Vízkerefztig, mert ezen peni- tenziatartó és ízent napokkal nem férhetnek meg a- maz elmefzéllefzto világi vigasságok. Azok helyett inkább bojtot parantsol, hogy azzal kiki magát sanyargassa, a’bűneiért eleget tegyen, maga megtagadásában, a’ rúgoldozó indulatinak magzabolázásá- ban gyakorollya. Az előtt Adventban mindennap böjtöltek, valamint a’ görög fzertartásuak még most is negyven napig böjtölnek; és ezt a’ bojtot fzent Márton böjtének nevezik: a’ Nápnyugoti Anyafzent- egyházban tsak némelly Szerzetesek mint p. o. a* Eranciscanusok tartyák meg a’ régi fzokást; az egyéb hívek pedig XIV-dik Kelemen Pápának 1772- dik efztendőbéli, rendeléséből tsak Szerdán, Pénteken, és Szombaton tartoznak fzorosan bojtölni. 2-or Advent első Vasárnapja első, a’ többi pedig második rendűek (i-ae—2-dae Class.), mellyeken tsak az Adventról fzólló Misét és Szolosmát fzabad végezni.
