Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

72

végezni. Az első Vasárnapon éppen semmiféle ünnep sem, a’ többieken pedig tsak az Egyháznapja tefz kifogást. Egyéb ünnepek, ha azokra esnének, más einem foglaltt napokra áttetetnek.

3-or Advent első Vasárnapján a’ fzent Misének Epistolájában ezen fzavak olvastatnak a’ fzent Pál Apostolnak Romaiakhoz írtt leveléből: Mz éj, a’ Pogányságnak, és feslettségnek éjjele elmúlt, a nap pedig, a’ Kerefztény Hitnek, és józanabb erköltsök- nek napja elközelgetett. kiessük el azért a setét- ségnek tselekedetit, és öltözzünk a’ világosság fegy- veribe. Mint nappal tijztességesen járjunk nem dob- zódásokban, és réfzegs egekben ; nem az agy ás házakban , és fzemtelenségekben ; nem versenkedések- ben és irigységekben: hanem öltözzetek az Úr Jesus Kristusba , és a testnek ne visellyétek gnndgyát ci kívánságok fzerént (Rom. XIII, 12—14.). Hasonló intésekből állnak aJ többi Vasárnapi Epistolák is (Rom XV, 4— i5. Filipp. IV, 4—7. I Kor. IV, 1—5.). Az első Vasárnapi Evangyeliom pedig Kri- stusnak azon befzédéböl van kiemelve, a’ mellyel a’ Zsidó Orfzágnak és Jerusalemnek, az egéfz világ elpufztulásának ábrázolattya alatt, és éles kifejezésekkel, a’ minőkkel fzoktak a’ hajdani Próféták élni, mikor a’ népeknek végromlást jövendöltek (Jóéi ill. Ilabak. II.), tövéből ’s fundamentomábol való feldnlatását előre megmondotta; alkalmaztatás kép- pen pedik a’ világnak romlásáról és az ítélet napjáról is magyarázhatni, hogy az emberek az Ő végekre, az Istennek adandó fzámadásokra, és az Ítélet-