Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

6i

fzakafztották végét a’ böjtnek annyiból, hogy a’ minő eledellel élni az egyházi fenyíték megengedte, oltyant veitek magokhoz , a’ Napkeletiek ugyan (Balsamonnak bizonyítása fzerént) fzáraz ételeket, a Napnyugotiak pedig az Ő fenyítékek fzerént böj- teleseket; azért ezen napok fe [böjtöknek, mivel pedig az Istenifzolgálatnál továbbra nyújtották az aj- tatos gyakorlásaikat, és az üdvösség dolgában hofz- fzabb üdéig örtállottak, azért tábori fzóval Statio Vasv állás napjainak is hivattattak. A’ mostani egyházi fenyíték a5 mostani közönséges Pénteken és Szombaton tsak azt kivánnya, hogy a’ hús eledelektől tartoztassuk meg magunkat; azért e’ napok húshagyó napoknak (dies abstinentiae) neveztetnek. Hogy jobbára Szombatokon héti Vásárok tartatnak, mellyeken a’ következendő Vasárnapra fzükségesek megfzereztetnek, és elkéfzíttetnek, a’Zsidóktól fzár- mazott fzokás, a’ kiknél a’ Szombathoz kéfzülo nap Péntek volt.

95.

Ä1 Státiók napjai.

Statio (állás) fzó egyházi értelemben háromféle üdőt jelenthet: i-fzör mindgyárt az első Kerefzté- nyek Kristus Urunk feltámadásának emlékezetére, melly Vasárnapon történt, nem tsak a’ Szombati Ünnepet Vasárnapra áttették , hanem azonkívül az imádságaikat is a’ közönséges nyilvánvaló Istenifzol- gálatoknál minden Vasárnapon, Husvéttol fogva

pe-