Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
59 Pap , papi tifztetöl megfosztani (deponere), ha pedig világi, fzcí mii vetni (excomunicare) rendeli (tartsd öfzve Trullai Zsinatnak 69:2-dik efzt. 55-dik can.). Szent Ignátz Antiochiai Püspök pedig a’ Filippiek- hez írtt levelében , minekutánna a’ Szerdai és Pénteki böjtöt igen ajánlotta volna , azokat, a’ kik Szombaton böjtölnek, Kristusölöknek (Christicidae) híjjá. A’ Napnyugoti Egyházakban pedig fzent Ágoston és Ambrus üdéjében e’ napi bojtok iránt nem egy volt a’ l'zokás , hanem némellyíitt Kristus Urunk felfefzítéséért Pénteken, és a’temetéséért Szombaton, némellyíitt pedig a’ Görögökkel Szerdán és Pénteken bőjtcltek. Ez a’ kiilömbféleség leginkább Afrikának, és Olafz Orfzágnak több helyein tapafz- taltatott; nevezetesen Romában Pénteken és Szombaton , Mediolanumban pedig Szerdán és Pénteken böjtöllek, a’mint fzent Ágostonnak, ki Afrikában Hyppon nevű Varasnak Püspöke volt, leveliből (86. ad Casulan. 118. ad Januar.) is kitetfzik, ki midőn fzent Ambrustól Mediolanumi Püspöktől ez iránt tanátsot kérne, azt a5 bölts feleletet vette, hogy u- gyan azt tegye, a’ mit Ö, tudniillik Ambrus, tefz , ki Romában lévén böjtöl, Mediolanumban pedig nem böjtöl; ’s javasol ly a is, hogy kiki magát az Egyháznak fzokásához tartsa , a’ mellyben tartózkodik , ha bolránkozni vagy botránkoztatni nem akar. A’ Romai Egyházzal tartottak a’Frantzia (Conc. Agatli. c. 8. Aurel, c. 2.), és Spanyol Ekklesiák (Conc. Eli- ber. c. 8. Hier, ad Lucium Boeticum, Isid. lib. XVI. c, 42.) is. Tsupán tsak a’ Mediolanumi Ekklesiárol kell
